Általánosságban elmondható, hogy a vízvezetékekben lévő víz nyomása változhat, ezért egy víznyomás szabályozó beépítése javasolt minden háztartásnak. A belső vízhálózat optimális nyomása 3 és 4 bar között mozog. A víznyomás szabályozó segít megakadályozni a csőtörést, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők sem fognak tönkremenni. Sokan nem tudják, de a vízvezetékekben a nyomás egyáltalán nem állandó. Például, ha valahol csőtörés van, akkor a nyomás visszaesik, ami ugyanolyan rossz, mint amikor a nyomás megnövekszik.
A vízvezetékek strapabíróak, de még helyes kiépítés esetén is, 5 bar nyomás felett garantált a csőtörés. Az is igaz, hogy az alacsony nyomás nem tud akkora kárt okozni, mint a hirtelen felszökő víznyomás. Ezekhez a szélsőséges esetekhez fejlesztették ki a nyomásszabályozót, amiből többféle létezik. Az egyik közkedvelt változat a dugattyús szabályozó, ami a legegyszerűbbnek számít. Ennél a típusnál egy szeleppel ellátott függőleges irányban mozgó szár szabályozza a víz nyomását. A membrános fajtákban a víznyomás csökkenést egy rugóval állítható membrán hozza létre.
A víznyomás szabályozó lehet automatikus működésű?
Igen, létezik automatikus víznyomás szabályozó is, amit sebességváltóknak is lehet tekinteni. A működési elvük valamivel összetettebb, mint az előbb említett dugattyús változatoké. Az automatikus szabályozók különleges kialakítású rugók és membránok segítségével képesek a nyomást a normál értékekhez beállítani, bármilyen emberi beavatkozás nélkül.
Az automatikus víznyomás szabályozót a legtöbb esetben nem a lakásba érkező vezetékes vízhez, hanem inkább a keringető szivattyúkhoz szokták beszerelni. Tulajdonképpen a szivattyút az automatikus szabályozó akkor fogja bekapcsolni, amikor a víznyomás a normál érték alá esik. Amikor pedig a szivattyú eléri a maximális teljesítményt, egyszerűen kikapcsolja. Az elektronikus szabályozó nem igazán éri meg a pénzét, hiszen nyomtatott áramköri vezérlő és kapcsológombok találhatóak rajta, amik javítás esetén sokba kerülnek.